1. Ellenőrzés a socketek felett. Sok daemon, amely a rendszer indításakor fut le, együttműködik más daemonokkal, teszi mindezt az úgynevezett unix domain és hálózati socketeken keresztül. A legtöbb daemon-client csak azután képes elindulni miután a daemon-server elindult és létrehozta a csatlakozáshoz szükséges socketet. Ez nyílvánvalóan idővesztességgel járhat sok esetben, mivel a kliensnek addig várnia kell, amíg a szerver el nem indul. Ezért ehelyett a systemd-ben először létre vannak hozva a szükséges socketek, amiután elindulhatnak a daemonok akár tetszőleges sorrendben is. Abban az esetben ha a kliens daemon gyorsabb lenne, ezáltal pedig hamarabb kezdené el használni a socketet mint a szerver daemon, egyszerűen egy átmeneti tárolóba, pufferbe kerülnek a kérelmek, amelyek a szerver elindulása után átadódnak.
2. Háttérben való csatolás. Az olyan műveletek mint a mount, fájlrendszerek ellenőrzése és kvóták beállítása sok időt vehetnek el. A systemd a rendszer szempontjából nem annyira fontos fájlrendszereket csak akkor csatolná fel amikor azokra ténylegesen szükség van. Erről a feladatról az AutoFS hivatott gondoskodni. Egy példa lehet erre, hogy sok daemonnak nincs szüksége arra, hogy megvárja amíg egy nagyméretű, titkosított /home partició csatolásra kerül.
3. Leszűkíteni a kűlső programhívásokat. Jelenlegi rendszerek betöltésénél rengeteg idő elmegy még a különböző shell scriptek meghívására, amelyek szintén időpocsékolásnak számíthatnak. Például mint Lennart is írja a rendszerén az /etc/init.d scriptek 77-szer hívják meg a grepet, 92-szer az awk-t, 23-szor a cut-ot és 74-szer a sed-et. Lehetséges alternatívaként látja Lennart átirni a kritikus részeket C-re. Lennart szerint a részek átírásának hatására az időtartam redukálásával is ugyanazt az eredményt el lehet majd érni.
4. Folyama követés. Rendszerbetöltéskor fontos rész a folyamatok pontos nyomon követése és a nem megfelelő műveletek korrigálása vagy a felhasználók azonnali értesítése erről. Ezenkívül a különböző hibásan induló folyamatok valamint annak forkjainak leállítása. Bár egyszerűnek hangzik, mégsem mindig az. Előfordulhatnak olyan esetek amikor egyes double-fork folyamatok kibújhatnak a szülő folyamat alól, így azok tovább futnak a szülő folyamat leállítása után is. Ezen esetek kezelésére a systemd a cgroups-ot hívja segítségül
5. Folyamatok korlátozása. A systemd számos lehetőséget nyújt a különböző folyamatok hatáskörének korlátozására és/vagy csokkentésére.

1. service - egyszerű daemon, olyan műveletekkel mint start, stop, restart, reload
2. socket - ez a unit magában foglalja a fájlrendszer valamint Interne socketeket. Jelenleg támogatottak a  AF_INET, AF_INET6, AF_UNIX. Itt is támogatást élvez a FIFO rendezés. Minden egyes socket unit rendelkezik a hozzá tartozó feldolgozó service unittal, amely az első socket vagy FIFO kapcsolódásnál elindul.
3. device - az udev linux eszközfában található eszköz
4. mount - magában foglal egy csatolási pontot a fájl rendszer hierarchiában
5. automount - magában foglal egy auto csatolási pontot a fájlrendszer hierarchiában. Minden automount rendelkezik egy hozzétartozó mount unittal ami meghívódik amint a csatolási pont elérhető
6. target - a unitok logikai rendezésében nyújt segítséget, ahelyett, hogy bármit is csinálna egszerően utalásokat (references) tartalmaz más unitokra, menedzselési célokból.
7. snapshot - hasonló a target unithoz, annyiban tér el, hogy különböző unitok aktuális állapotát képes lementéni, vagy régebbi állapotukat visszaállítani.

Szinte azt mondhatnánk, történelmet írt a T-Mobile G1, avagy HTC Dream néven ismert okostelefon, amely a világon elsőként futtatott Android operációs rendszert. Bár idő közben megjelent társai nála kicsit erősebb hardverrel jelennek meg a piacon, hardveres QWERTY bilentyűzetével mégis a mai napig egyedülálló a Droidfonok között. Nagy kár, hogy kis hazánk egyik mobilszolgáltatója sem vette a szárnyai alá, a neten mégis rengeteg boltot találhatunk, ahol elfogadható áron kínálják a főleg ausztriából származó kártyafüggetlen modelleket. Nekem is egy Osztrák G1 került a birtokomba, amit hónapok óta örömmel használok.

Az Osztrák G1-eken futó Android build nem tartalmaz semmi extrát, és elég lassan érkeznek rá a frissítések. Az 1.6-os frissítést várva elfogyott a türelmem, és elhatároztam, hogy kézzel fogom feltenni a legújabb Androidot. Belefutottam több akadályba, amikre csak nehezen találtam megoldást, de sok szívás után végre szabadon formálhatom a telefonomat. Ha neked is ilyen telefonod van, és elakadtál a rom frissítés közben, kövesd a következő kis leírást, ami talán segíthet a te problémáidon is:

A Google Reader legújabb funkciója, hogy lehetőség van megjeleníteni az oldalak favicon-jait, melyekre feliratkoztunk. Eddig az oldal neve előtt csak a kék rss ikont lehetett látni, mely megnehezítheti az oldalak beazonosítását, hiszen el kell olvasni. Mennyivel könnyebb, ha az oldalon megszokott favicon szerepel előtte, így elég ránézni, és már lehet tudni, hogy melyik oldalról van szó. Mert bizony az olvasás sokszor fárasztó lehet.

Mit kell tenni, hogy így láthassuk a feliratkozásokat? Először is rá kell kattintani a jobb felső sarokban lévő Settings (Beállítások) linkre, majd a Preferences (magyarul ismét Beállítások) fülön be kell pipálni a Show favicons for subscriptions (ez magyar beállításnál is angolul szerepel) előtti boxot.

Ezután már ott is szerepelnek a faviconok a felíratkozásaink előtt.

Nemrégiben hírt adtunk egy új funkciókban gazdag, török fejlesztésű, cloud storage systemről az iTea-n, ami mintegy 50 Gb felhasználható tárhelyet biztosít a jelenlegi bétatesztelők számára. Akkor úgy fejeztem be a cikket, hogy megpróbalunk meghívót szerezni és előállunk egy részletesebb cikkel a témában. Még aznap küldtünk egy emailt a fejlesztőknek és voltak olyan rendesek, elküldtek 5 meghívót. Így most már semmi sem áll az útunkban ahhoz, hogy bővebben is írjunk a Put.io-ról és ami mögötte van.

Regisztrálás után egy megnyerő, egyszerű és átlátható felület fogad, a következő elemekkel a fenti menüsorban:

1. Dashboard
2. Your Files (Fájljaid)
3. Transfers (Letöltések)
4. Subscriptions (Feliratkozások)
5. Sharing (Megosztás)
6. Zip & Download (Csomagol és tölt)

1. Kiválasztjuk a torrentfájlt, amit le szeretnnénk tölteni. Itt megadhatjuk a hozzá tartozó linket is, valamint, hogy hová kerüljön mentésre a rendszeren belül.

Torrentfájl kiválasztása (nagyobb képért kattints a linkre)