Az Ubuntu zajos sikere mellett sajnos méltánytalanul kevés szó esik a Kubunturól. Még a kubuntu.org is meglehetősen szűkszavúan számol be a tavasszal megjelenő Lucid Lynx első alpha kiadásáról, szerencsére a Kubuntu wikiben bővebb információ áll az érdeklődők rendelkezésére. Ebből, és az ott található linkekről, valamint első kézből gyűjtött tapasztalatokból fog építkezni a cikk.

Mindekelőtt le kell szögezni, ez még csak egy fejlesztői kiadás, kizárólag tesztelőknek és fejlesztőknek szánták, használata éles rendszeren semmiképpen sem ajánlott. A Kubuntu 10.04 LTS Alpha 1 a 2010 áprilisában megjelenő kiadás előzetese, mely a második LTS kiadás lesz Kubuntuból. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztők sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a rendszer stabilitásának, honosításának mint bármikor korábban. A Lucid Lynx desktop változata a kiadástól számított 3 éven keresztül kap biztonsági frissítéseket, szemben a normál kiadásoknál megszokott 18 hónappal. Röviden ennyit érdemes megemlíteni, a továbbiakban részletesebb ismertetés olvasható a kiadásról.

Pár szóban érdemes megemlékezni az Ubuntuval közös újdonságokról, melyekről a hivatalos bejelentésben lehet olvasni. A Lucid Lynx a 2.6.32-es Linux kernelre épül, teljesen eltávolításra kerül a hal technológia a gyorsabb bootolás, és a hibernálásból valamint készenlétből való gyorsabb felébredés érdekében. Itt említeném meg a Kubuntu 10.04 Alpha 1 lemezképek letöltési tükrét is, mely ezen a hivatkozáson található meg.

A közös újdonságok felsorolása után térjünk ki azokra is, amik csak a Kubuntura jellemzők. Nos, ez egyelőre igen rövid lista, hiszen még csak a fejlesztési időszak elején tartunk, a fejlesztők pedig leginkább a nemrég megjelent KDE Software Compilation (továbbiakban KDE SC) 4.4 Beta 1 kiadásának csomagolásával voltak elfoglalva. A más néven KDE SC 4.3.80-as kiadásáról bővebben a kde.hu oldalon lehet olvasni, aki pedig kipróbálná a jelenlegi kiadásban, a Karmic Koalában, az elolvashatja az ubuntu.hu-n megjelent írást. Az alábbiakban pedig két, a KDE SC 4.4-ről készült előzetes videót lehet megtekinteni.

Ugyan az LTS kiadásokban nem az újdonságok bevezetése a hangsúlyosabb, hanem a stabilitás, mégis számos izgalmas és érdekes újdonság olvasható a fejlesztők által készített vázlatokban. Ezek közül emelnék ki a továbbiakban párat.

Elsőként jöjjön a Kubuntu Netbook kiadás. A KDE 4.3-ban megjelent Plasma Netbook felület továbbfejlesztése, végleges változata a KDE SC 4.4-ben fog megjelenni, azonban már a Karmic Koalából is megjelent egy netbookokra szánt változat, technikai előzetesként. Ennek célja leginkább a felhasználók visszajelzéseinek begyűjtése volt, aminek meg is lett az eredménye. A Kubuntu fejlesztői számos változtatást eszközöltek a KDE által készített kódon, például kényelmesebbé és átláthatóbbá tették a felhasználói felületet, javították az érintőképernyők támogatását és a webes integrációt. További részleteket a Launchpadon és a Kubuntu wikiben lehet olvasni.

Egy operációs rendszer megítélése rögtön nagyot zuhanhat az egyszerű felhasználó szemében, ha nem képes őt megszólítani tökéletesen az anyanyelvén. Itt a legnagyobb problémát leginkább az upstream fordításokkal való munka okozza, ennek megoldásán fognak dolgozni a Launchpad és az Ubuntu fejlesztők is, egy olyan eszküz kifejlesztésével, ami képes összehasonlítani (akár webes felületen keresztül) az upstream fordítást az Ubuntu nyelvi csomagjaival. Bővebb információkért mindenki forduljon a Launchpadon illetve a Kubuntu wikiben található írásokhoz.

Utolsóként a Firefox KDE integrációját említeném meg. A gondot leginkább az okozza, hogy a GTK-s alkalmazások nem képesek beilleszkedni a Qt-s környezetbe, habár ennek javítására történtek erőfeszítések a Karmicban is, lásd QtCurve, ami lehetővé teszi a GTK-s alkalmazások kinézetének és betűtípusának beállítását a többi KDE-s rendszerbeállítás között. A Firefox KDE-s integrációja a Kubuntuban nem a semmiből fog építkezni, hiszen az openSUSE-ban már remek megoldások születtek erre, a Launchpadon található vázlat is az openSUSE-ban elért eredmények felhasználását írja.

Fejlesztői kiadás révén nem meglepő dolog, ha hibák merülnek fel. Négy fontosabb hibát emelnek ki a wikiben, a plasma-netbook összeomlását indításkor, a brltty bugot, azt, hogy az Ubiquity csak konzolból indítható, valamint hogy nem működik az automatikus bejelentkezés. Mindezek ellenére a visszajelzések szerint viszonylag stabil rendszert sikerült kiadni. Végezetül következzék néhány, általam készített kép: