Kedves Felhasználóink!
Örömmel jelentjük be, hogy elérhető a készülő UHU-Linux 2.2 első tesztelésre szánt kiadása.

Az UHU-Linux 2.1 megjelenése óta eltelt hosszú idő alatt 8000-nél is több kisebb-nagyobb változtatást hajtottunk végre csomagjainkon, melyekből immáron tetemes részt vállaltak külsős fejlesztők is. Az UHU-Linux 2.2 a szokásoktól eltérően a megnövekedett helyigény és a Live kialakításnak köszönhetően csak DVD formátumban érhető el, mérete körülbelül 1,5 Gb. A legnagyobb és talán legérdekesebb fejlesztés a teljesen újszerű Live rendszer, melynek különlegessége a többi disztribúcióval szemben az, hogy a Live rendszer használat közben települ a számítógépre, majd a telepítés végeztével a DVD eltávolítható és a rendszer tovább használható. A megoldás előnye hogy már a telepítés alatt is teljes értékűen használható rendszer áll rendelkezésre, a Live rendszeren végzett munka kezdetben a memóriában tárolódik, majd a telepítés során átkerül a merevlemezre. A később kiadásra kerülő cdgen programmal lehetőség nyílik majd saját igényeinknek megfelelő Live rendszer elkészítésére is. Természetesen a fontosabb programokból is igyekeztünk a lehető legújabb verziókat elérhetővé tenni, mint például GNOME 2.28, KDE SC 4.4, OpenOffice.Org 3.2, Firefox 3.6. 

• Micheal Tiemann - Red Hat alelnök
• Dr. David Upton - Operations Management tanszék vezetője, Oxford, Anglia
• A Free Software Foundation képviselői
• Wikimedia Foundation képviselői
• Dr. John Halamka
• Karsten Wade - a  The Open Source Way: Creating and nuturing communities of contributors c. könyv szerzője

• Javított és gyorsított javascript motor. A V8 és SunSpider benchmarkok mintegy 30-35%-os emelkedésről számolnak be. Egy kis grafikonon követhetjük eddigi fejlődését a Google Chrome bőngészőnek a benchmarkok tükrében

Az első grafikonon a több pont a jobb eredmény, a másodikon a kevesebb ezredmásodperc a jobb

• Javítások a szinkronizációban. Mostantól nem csak a könyvjelzők lehetnek szinkronban tartva több gépen, hanem maguk a program beállításai is szinkronizálódnak.
  
• Újabb HTML5 szabvány-támogatások. Olyan elemekkel bővült a támogatás mint a Geolocation APIs, App Cache, web sockets, és fájl drag-and-drop.
• Egyebek. Ezen kivül ebben a verzióban jelenik meg először a beépített Adoba Flash lejátszó, amiről már írtunk oldalunkon, így mostantól a Flash plugin frissítések a Chrome frissítésekkel együtt érkeznek. Kiegészítők használata incognito módban. 

1. Ellenőrzés a socketek felett. Sok daemon, amely a rendszer indításakor fut le, együttműködik más daemonokkal, teszi mindezt az úgynevezett unix domain és hálózati socketeken keresztül. A legtöbb daemon-client csak azután képes elindulni miután a daemon-server elindult és létrehozta a csatlakozáshoz szükséges socketet. Ez nyílvánvalóan idővesztességgel járhat sok esetben, mivel a kliensnek addig várnia kell, amíg a szerver el nem indul. Ezért ehelyett a systemd-ben először létre vannak hozva a szükséges socketek, amiután elindulhatnak a daemonok akár tetszőleges sorrendben is. Abban az esetben ha a kliens daemon gyorsabb lenne, ezáltal pedig hamarabb kezdené el használni a socketet mint a szerver daemon, egyszerűen egy átmeneti tárolóba, pufferbe kerülnek a kérelmek, amelyek a szerver elindulása után átadódnak.
2. Háttérben való csatolás. Az olyan műveletek mint a mount, fájlrendszerek ellenőrzése és kvóták beállítása sok időt vehetnek el. A systemd a rendszer szempontjából nem annyira fontos fájlrendszereket csak akkor csatolná fel amikor azokra ténylegesen szükség van. Erről a feladatról az AutoFS hivatott gondoskodni. Egy példa lehet erre, hogy sok daemonnak nincs szüksége arra, hogy megvárja amíg egy nagyméretű, titkosított /home partició csatolásra kerül.
3. Leszűkíteni a kűlső programhívásokat. Jelenlegi rendszerek betöltésénél rengeteg idő elmegy még a különböző shell scriptek meghívására, amelyek szintén időpocsékolásnak számíthatnak. Például mint Lennart is írja a rendszerén az /etc/init.d scriptek 77-szer hívják meg a grepet, 92-szer az awk-t, 23-szor a cut-ot és 74-szer a sed-et. Lehetséges alternatívaként látja Lennart átirni a kritikus részeket C-re. Lennart szerint a részek átírásának hatására az időtartam redukálásával is ugyanazt az eredményt el lehet majd érni.
4. Folyama követés. Rendszerbetöltéskor fontos rész a folyamatok pontos nyomon követése és a nem megfelelő műveletek korrigálása vagy a felhasználók azonnali értesítése erről. Ezenkívül a különböző hibásan induló folyamatok valamint annak forkjainak leállítása. Bár egyszerűnek hangzik, mégsem mindig az. Előfordulhatnak olyan esetek amikor egyes double-fork folyamatok kibújhatnak a szülő folyamat alól, így azok tovább futnak a szülő folyamat leállítása után is. Ezen esetek kezelésére a systemd a cgroups-ot hívja segítségül
5. Folyamatok korlátozása. A systemd számos lehetőséget nyújt a különböző folyamatok hatáskörének korlátozására és/vagy csokkentésére.

1. service - egyszerű daemon, olyan műveletekkel mint start, stop, restart, reload
2. socket - ez a unit magában foglalja a fájlrendszer valamint Interne socketeket. Jelenleg támogatottak a  AF_INET, AF_INET6, AF_UNIX. Itt is támogatást élvez a FIFO rendezés. Minden egyes socket unit rendelkezik a hozzá tartozó feldolgozó service unittal, amely az első socket vagy FIFO kapcsolódásnál elindul.
3. device - az udev linux eszközfában található eszköz
4. mount - magában foglal egy csatolási pontot a fájl rendszer hierarchiában
5. automount - magában foglal egy auto csatolási pontot a fájlrendszer hierarchiában. Minden automount rendelkezik egy hozzétartozó mount unittal ami meghívódik amint a csatolási pont elérhető
6. target - a unitok logikai rendezésében nyújt segítséget, ahelyett, hogy bármit is csinálna egszerően utalásokat (references) tartalmaz más unitokra, menedzselési célokból.
7. snapshot - hasonló a target unithoz, annyiban tér el, hogy különböző unitok aktuális állapotát képes lementéni, vagy régebbi állapotukat visszaállítani.