Hogyan tüntessük el a Google oldalsó paneljét a találatoknál
Írta: Mácsek Tamás (machot)
2010. május 11. kedd, 09:20
Már írtunk a Google új design váltásáról, amely abban merül ki többek közt, hogy bal oldalt egy új, a keresési találatok közötti navigálást elősegítő panel jelent meg. Ezt lehet szeretni is, meg nem szeretni. Az utóbbiak csoportjának szól ez a kis leírás, vagyis hogy hogyan szabadulhatunk meg a helyet foglaló paneltől.
Google Chrome
Itt annyi a dolgunk, hogy a beállításoknál felveszünk egy új alapértelmezett keresőt. Például google_panel_nelkul néven. Egyszerűen a Beállitások ablakon az Alapok tabon az Alapértelmezett kereső résznél kattintsunk a Szerkesztés részre, majd pedig adjunk hozzá egy új keresőt google_panel_nelkul néven az alábbi URL-el "http://www.google.com/search?hl=all&q=%s". Ezt állítsuk alapértelmezettre, ezután pedig a címsorból inditott keresések találatainál már nem jelenik meg a panel.
Mozilla Firefox
Itt le kell töltenünk egy "Add to search bar" nevű kis kiegészítőt. Miután ezt megtettük, a FireFoxot pedig újraindítottuk annyi a teendőnk, hogy felmegyünk a http://www.google.com/search?hl=all oldalra, majd a Google kereső beviteli mezején, jobb gombbal kattintva kiválasztjuk a "Felvétel a keresőszolgáltatások közé" menüelemet. Ezekután ellátjuk névvel és máris megjelenik a keresők közt az ablak jobb felső sarkában. Itt akár alapértelmezetté is tehető.
Akik kezdőoldalnak használnák a panelmentes keresőt, azoknak elég csak beállítani a http://www.google.com/search?hl=all URL-t kezdőlapnak.
A Red Hat-nál dolgozó Lennart Poettering nemrégiben írt egy hosszú, de annál érdekesebb blogbejegyzést egy új koncepcióról az operációs rendszerek inicalizálási részének megújításáról, azaz a systemd projectről.
Ez magában foglalja a klasszikus System V init, a modern launchd (Mac OS X), Service Management Facility (SMF) (Solaris) és UpStart (Ubuntu, Fedora) előnyeit. A projecten jelenleg olyan neves vállalatoknál tevékenykedő fejlesztők dolgoznak együtt mint amilyen a Red Hat, Novell, IBM, Intel és a Nokia.
A systemd olyan linux technológiákkal képes nagyfokú együttműködésre mint: cgroups, AutoFS, D-Bus. Megjelenése nemcsak a inicializálási rendszert érintheti majd, hanem az olyan alrendszereket is mint amilyenek a cron, (x)inetd, gdm, kdm, xdm. Ezzel majd gyorsabb bootolási időt, valamint gyorsabb rendelkezésre állást, nagyobb stabilitást lehet kicsikarni operációs rendszereinkből, hála a logikusabb betöltés elrendezésnek és a nagyfokú parallelizációnak valamint jogosultságkezelésnek.
Alap elképzelései a systemd-nek röviden a következők:
Ellenőrzés a socketek felett. Sok daemon, amely a rendszer indításakor fut le, együttműködik más daemonokkal, teszi mindezt az úgynevezett unix domain és hálózati socketeken keresztül. A legtöbb daemon-client csak azután képes elindulni miután a daemon-server elindult és létrehozta a csatlakozáshoz szükséges socketet. Ez nyílvánvalóan idővesztességgel járhat sok esetben, mivel a kliensnek addig várnia kell, amíg a szerver el nem indul. Ezért ehelyett a systemd-ben először létre vannak hozva a szükséges socketek, amiután elindulhatnak a daemonok akár tetszőleges sorrendben is. Abban az esetben ha a kliens daemon gyorsabb lenne, ezáltal pedig hamarabb kezdené el használni a socketet mint a szerver daemon, egyszerűen egy átmeneti tárolóba, pufferbe kerülnek a kérelmek, amelyek a szerver elindulása után átadódnak.
Háttérben való csatolás. Az olyan műveletek mint a mount, fájlrendszerek ellenőrzése és kvóták beállítása sok időt vehetnek el. A systemd a rendszer szempontjából nem annyira fontos fájlrendszereket csak akkor csatolná fel amikor azokra ténylegesen szükség van. Erről a feladatról az AutoFS hivatott gondoskodni. Egy példa lehet erre, hogy sok daemonnak nincs szüksége arra, hogy megvárja amíg egy nagyméretű, titkosított /home partició csatolásra kerül.
Leszűkíteni a kűlső programhívásokat. Jelenlegi rendszerek betöltésénél rengeteg idő elmegy még a különböző shell scriptek meghívására, amelyek szintén időpocsékolásnak számíthatnak. Például mint Lennart is írja a rendszerén az /etc/init.d scriptek 77-szer hívják meg a grepet, 92-szer az awk-t, 23-szor a cut-ot és 74-szer a sed-et. Lehetséges alternatívaként látja Lennart átirni a kritikus részeket C-re. Lennart szerint a részek átírásának hatására az időtartam redukálásával is ugyanazt az eredményt el lehet majd érni.
Folyama követés. Rendszerbetöltéskor fontos rész a folyamatok pontos nyomon követése és a nem megfelelő műveletek korrigálása vagy a felhasználók azonnali értesítése erről. Ezenkívül a különböző hibásan induló folyamatok valamint annak forkjainak leállítása. Bár egyszerűnek hangzik, mégsem mindig az. Előfordulhatnak olyan esetek amikor egyes double-fork folyamatok kibújhatnak a szülő folyamat alól, így azok tovább futnak a szülő folyamat leállítása után is. Ezen esetek kezelésére a systemd a cgroups-ot hívja segítségül
Folyamatok korlátozása. A systemd számos lehetőséget nyújt a különböző folyamatok hatáskörének korlátozására és/vagy csokkentésére.
A systemd alappiléreit az úgynevezett unitok (egységek, modulok) alkotják. Minden modul meghívhat más modulokat, sorbarendezhetőek futásuk szerint.
A unitok tipusuk szerint lehetnek:
service - egyszerű daemon, olyan műveletekkel mint start, stop, restart, reload
socket - ez a unit magában foglalja a fájlrendszer valamint Interne socketeket. Jelenleg támogatottak a
AF_INET, AF_INET6, AF_UNIX. Itt is támogatást élvez a FIFO rendezés. Minden egyes socket unit rendelkezik a hozzá tartozó feldolgozó service unittal, amely az első socket vagy FIFO kapcsolódásnál elindul.
device - az udev linux eszközfában található eszköz
mount - magában foglal egy csatolási pontot a fájl rendszer hierarchiában
automount - magában foglal egy auto csatolási pontot a fájlrendszer hierarchiában. Minden automount rendelkezik egy hozzétartozó mount unittal ami meghívódik amint a csatolási pont elérhető
target - a unitok logikai rendezésében nyújt segítséget, ahelyett, hogy bármit is csinálna egszerően utalásokat (references) tartalmaz más unitokra, menedzselési célokból.
snapshot - hasonló a target unithoz, annyiban tér el, hogy különböző unitok aktuális állapotát képes lementéni, vagy régebbi állapotukat visszaállítani.
Akiket érdekel a téma, olvassák el a bővebb változatot angolul. Pár bögre kávé erősen javallott.
Az Ubuntu Brainstorm oldal felelős az új ötletek összegyűjtésére. Nagyszerű hely azoknak akik rendelkeznek kreativitással, és ezt írásba is tudják önteni. Számunkra nagyszerű, hogy megtudjuk. mit vár a közösség, akár újdonságot vagy módosítást. A következő sorokban végigfutunk az utóbbi 6 hónap top 10 ötletén.
Az eredeti ötlet szerint, olyan menűpont létrehozása, melynek segítségével az alapértelmezett alkalmazásokat lecserélhetjük. Például: Ubuntu alapértelmezett böngészője a Firefox, viszont sokan már a Chromium/Chrome böngészőt használják, számukra lenne egy plussz opció, és nem a Firefox települne, hanem az amit választanak.
Ez alapján lehetne választani alapértelmezett email klienst, zene lejátszót, videó lejátszót, torrent klienst, chat klienst, stb.
Az elképzelés képben
A hozzászólások hosszasan tárgyalják ennek a menünek az elhelyezését, ami igazán mellékes. Más ötletek szerint ez a lista a Software Centerben is megjelenhet, mint "Kedvenc programok", azaz ott is lehetne változtatni az alapértelmezett alkalmazást. Természetesen az ötlet ellen is szólnak sokan, ez nem egyszerűsítené az Ubuntu telepítését, hanem bonyolítaná, így logikus lenne egy "Advanced" gomb, amelynek segítségével, azok akik akarnak változtatni az alapértelmezett alkalmazásokon, ezt megtehetik.
A felvetés címe kicsit megtévesztő, mert nem csak a GMail fiókokról van szó, hanem a Google fiókban tárolt jegyzetekről, partnerekről és naptárakról is. A megoldások azt javasolják, hogy a Google fiók felhasználó és jelszó megadásával minden amit a felhasználó kiválaszt, épüljön bele az Ubuntu alapértelmezett alkalmazásába. Email és naptár evolution-ba, jegyzetek Tomboy-ba, partnerek az alapértelmezett Chat kliensbe, és ezzel együtt a GMail Chat-et is létre lehet hozni.
Valóban egy jó kezdeményezés, csak hamar túl nőne ez Evolution-on, és lassan Ubuntu One méretű lenne, hiszen a dokumentainkat is lementhetnénk, akár szinkronizálhatnánk, így Ubuntu One-on belül lenne jobb ez az elképzelés, egy klikkel mindent importálhatunk saját felhőnkbe. Természetesen ezt megtehetnénk akár Yahoo, Hotmail, Yahoo vagy akár Freemail fiókunkból is.
At ötletgazda szerint Nautilus jelenleg lassú, csúnya, túlzsúfolt és bonyolult. Nehéz lenne több negatív jelzőt találni, de nem állít valótlanságot. Tény, hogy néha nagyon lassan tölt be, rengeteg gomb, menü és szöveg van, néhol meg nem felel meg a céljának. No, de mi lenne a megoldás?
Gyors, szép, egyszerű és nagyszerű
A legtöbb szavazatot elérő hozzászólás szerint: "Találjuk meg mi lassítja, és javítsuk a hibát". Természetesen ettől még nem lesz szép, de gyorsnak gyors lesz. A szépségre a második felvetés adna megoldást, a fentebb látható kép, szép is, egyszerű is. A rengeteg hozzászólás között találunk felvetéseket a használatra, menűk társítására, különböző fájltípusok különböző opcióira, aki igazán beleszeretne merülni, olvassa végig. A 47. hozzászólás viszont felkinál már egy konkrét megoldást.
Használjuk azt ami már van, és valami már van. Ezen az oldalon található a megoldás. Andrew már leírta azt, amire sokan vágynak, egy szép és használható Nautilust. Az ő megoldása csak leegyszerűsíti a mostani Nautilust, viszont ezt nagyon szépen teszi, amint látható a következő képernyőképen:
Az elképzelés egy menüről álmodozik, amely egyszerű és segíti az új felhasználókat.
Próbáld ki .. Telepítsd .. Memória teszt (nem agyban)..
A hozzászólások az ötletet egy újabb szintre emelik ismét. Egérhasználat, Grub2 újratelepítés, backup lehetőség, különböző telepítési módszerek (új telepítés, upgrade). A legtöbben nagyobb felbontást szeretnének, viszont ehhez szükséges a driverek beolvasása, ami azért macerás lenne, hiszen a rendszer el sem indult. A menüt szemléltető képből még hiányzik egy opció, a már telepített Ubuntut indítása.
Nem minden ötlet pozitív, és ez az ötlet arról beszél, hogy a Canonical-nak újra kellene gondolnia a Debian-nal való együttmükődést, hiszen sok vád éri, hogy a Debian munkájából gazdagszik meg. A hozzászólások zöme nem a szakadásról szól, hanem hogyan lehetne szorosabbá fűzni az Ubuntu és más projektek kapcsolatát.
Az ötlet felvetője egy basszus gitáros, így számára fontos a különböző hangszínek kiszűrése, így szeretné ha az Ubuntu Istenek teremtenének egy Equalizer-t, amelynek segítségével lehetne a hangszíneket szűrni.
Get low
Minden operációs rendszerben helye kell legyen egy Equalizernek, ez tény, hang hatás miatt igen fontos, mindenkinek másra érzékeny a füle, van akinek az anyósra, de legtöbbnek a különböző hangszinekre. Ubuntu még nem elég nyitott a zenészek előtt, hiszen nem remekel a profi zenei alkalmazásokban, egy zenei szakértő számára nem mindegy, hogy milyen alkalmazásokat használhat, hiszen minél tisztább egy hangzás, annál bonyolultabb alkalmazással dolgoztak rajta. Kicsit kitértem az ötlettől, annyit próbáltam ezzel mondani, hogy talán egy Equalizer beépítése elindíthat egy új hullámot, és a zenei réteg is beszivárogna az Ubuntu-ba, így lenne egy sokkal használhatóbb Ubuntu Stúdiónk.
Az NVidia kártya tulajdonosok láthatják kártyáik hőmérsékletét, ezt kellene Notify OSD-vel megjeleníteni, és a felhasználó figyelmét felhívni, ha ez veszélyes a kártyára. Természetesen a többi hardvert is lehetne figyelni, és bizonyos értékek fölött figyelmeztetni a felhasználót, hogy valamivel gond van. Sok fejfájás megelőzhető ezzel.
Hasznos lenne, ha a 'Software Center'-ben láthatnánk, milyen sebességgel töltünk le csomagokat, illetve egy gomb, amelynek segítségével leállíthatjuk a letöltést. Ha már leállíthatjuk, akkor kellene egy "Folytatás" gomb is, amely onnan folytatná ahonnan abbahagytuk. Van aki szeretné a letöltési sebességet módosítani, mások több letöltést szeretnének indítani egyszerre. A 8-as ötlet szerint torrent letöltéseket is kellene engedélyezni, így a felhasználók egymástól is tudnának tölteni, természetesen csak ha engedélyeznék.
Az alkalmazásokra lehetne szavazni, kommentelni illetve kritizálni. Természetesen sokkal több infórmációt szeretnének látni a felhasználók, mint bug reportok száma, wiki-féle leírások az alkalmazásokról. A leghasznosabb felvetés talán a 10., amely szerint több alkalmazást is lehetne egyszerre telepíteni, így csak egy kosárba kellene összegyűjteni, majd a végén mindent telepíthetünk. Találunk még ötleteket új felhasználók segítésére, például betudnánk jelölni különböző alkalmazásokat, mint új felhasználóknak ajánlott, illetve csillag rendszerrel lehetne jelezni mennyire használható vagy sem az adott program. Érdemes végigolvasni az összes hozzászólást, az egyik elképzelhető a jövőbeli "Software Center"-ben.
Gondolom mindenki emlékszik a réges régen virított kockákról, amelyet Compiz segítségével lehetett előhozni, szerintem minden Ubuntu felhasználónak volt ilyenje, hiszen ezzel lehetett villogni a Windowsos haveroknak. A felvetés szerint eme kocka 'készítése' igen nehézkes, hiszen külömböző menüket kell végig bogózni amíg előkerül. Az ötlet talán a témája miatt nem lett annyira népszerű az utóbbi hónapokban, vagy egyszerűen a felhasználók meguntak kockákat készíteni asztalukból. Több negatív hozzászólást olvashatunk, mint pozitívat, azért mégis készült egy tervrajz:
Egyszerűen kocka!
A lista az Ubuntu Brainstorm utolsó 6 havi listája alapján készült. Néhol szabad fordítást alkalmaztam, illetve saját véleményem is elhangzik.
Módosítás dátuma: 2010. március 11. csütörtök, 18:31
Ubuntu One és hova vezethet?
Írta: Ákos Veres
2010. március 11. csütörtök, 12:52
"Tárolj, szinkronizálj és ossz meg" hangzanak az Ubuntu One címszavai. Megjelenése óta, 2009 nyár eleje, igen nagy port kavart a szolgáltatás. Bemutatni nem szükséges, hiszen aki használ Ubuntut már bizonyára találkozott vele, az utolsó Ubuntu kiadásban alapból telepítve van.
Érdekessége a használatában rejlik, és abban az útban amelyet meg kiván tenni. Előre le kell szögeznem, hogy nincs semmi új információm az Ubuntu One jövőjéről, csupán tárgyalni szeretném eme írásban azt az irányt, amelyet az Ubuntu One megcélozhat magának.
Elindultunk egy olyan alapszolgáltatástól, amely új eszközöket kívánt kínálni egy operációs rendszer felhasználóinak, azaz egyszerűen és könnyen menthet
bárki, és ezeket a mentéseket bármilyen számítógépről elérheti, amely internet csatlakozással rendelkezik. Természetesen, ez egymagában nem volt újdonság, viszont Ubuntun kivül nincs más operációs rendszer, amely ezt alapból kínálja. Egy olyan plussz alap szolgáltatást nyújtott az Ubuntu felhasználóknak, amellyel csak nyerni lehet.
Az Ubuntu következő kiadásában újabb célokat ért el, már nem csak fájlokat lehet menteni és megosztani, hanem partner listát, jegyzeteket és zenét. A zenei fele a legérdekesebb. Létrehozták az "Ubuntu One Music Store"-t, amely a 7digital online zenei bolt segítségével juttat zenét a felhasználókhoz a Rhythmbox zenelejátszón keresztül.
Amazonnak is van linux rendszereken használható zenei letöltő kliense, mégis más az Ubuntu One Music Store.
Helyi alkalmazás + cloud szolgáltatás + webes alkalmazás. Ezen a úton indulva igen merész álmokat szőhetünk.
Ubuntu One Mail - Evolution + Ubuntu One + Ubuntu Mail.
Nagyszerű lenne egy olyan szolgáltatás létrehozása, amelynek segítségével lenne egy email fiókunk, az emailek alapból el vannak mentve valahol a felhőben, viszont ezeket bármikor megtekinthetjük a weben. Persze, létezik a POP3 és egy helyi kliens használata, de valahogy az élmény mégis más.
Ubuntu Single Sign On segítségével több szolgáltatáshoz fogunk hozzáférni, miért ne lehetne egy email szolgáltatás is ezek között? Talán a Google rendszeréhez lehetne a legjobban hasonlítani az elképzelést. Így lehetne, olyan online aplikáció, amellyel a dokumentumainkat is szerkezthetjük, Ubuntu One segítségével a saját gépünkön is elérhető lenne. Ehhez tökéletes lenne egy "CloudOpenOffice.org". Képeinket egy online szerkesztővel módósíthatjuk, olyan Aviari módra, talán "Gimp Online tool"? A határ a csillagos ég.
Elnézést kérek mindenkitől, aki szerint kicsit merész vagy lehetetlen álmokat szövögetek, viszont saját elképzeléseim szerint az Ubuntu jelenleg az az operációs rendszer, amely nem a felhőbe akar minket helyezni, hanem a felhőt akarja közelebb hozni a mi asztalunkhoz. Sokcég úgy nyilatkozik, hogy pár év múlva eltünnek az asztali számítógépek, a mobil eszközök lesznek előtérben, ami lehet így is lesz, de nagyon sok felhasználó fog majd egy olyan operációs rendszer után vágyni, amely a mobilitást és az asztaliságot ötvözi, személyes véleményem szerint, ezen az úton indult el az Ubuntu.
Módosítás dátuma: 2010. március 11. csütörtök, 13:42
A felhőben úszó zenei cápa - Grooveshark ismertető
Írta: Ákos Veres
2010. február 18. csütörtök, 08:43
A cloud-computing egyre erőteljesebben hódítja mindennapjainkat, ezért nem is érdemes ellenállni, jobb szétnézni, és választani. Legyen szó email szolgáltatásról, megosztásról, videó lejátszásról minden a felhőben működik, miért lenne ez másképp a zenével.
Zene őrült létemre, mindig is kerestem az olyan megoldásokat, melyek segítségével tudok zenét hallgatni, anélkül, hogy letöltsem. Semmi értelme lementeni, hiszen manapság általában mindenhol elérhető az internet, munkahelyen, otthon, plázákban és szerencsére mobil net is van (természetesen nem olcsó, de alternatíva), így könnyedén lehet zenét hallgatni online. 2005 előtt sajnos ez még igen nehézkes volt, nem voltak elterjedtek a felhős szolgáltatások (GMail is 2004-ben indult). Visszaemlékezve csak a Yahoo! Video oldal ugrik be, itt néztem az új számokat. Később megjelent a Youtu.be, amelynek még nagyobb sikere volt, viszont még mindig nem volt az ideális megoldás. Last.fm szolgáltatásai már már hasonlítottak arra amit kerestem, de ez inkább rádió volt, mint zene tár.
2007-ben 2 Floridai egyetemista létrehozta azt, amire nagyon sokan vágytak. Egy olyan felhő szolgáltatás, amelynek segítségével zenát hallgathatunk, viszont nem mindegy hogyan. Zene hallgatás közben tudunk előre/hátra tekerni, lehet számot cserélni, kedvenceinket hallgatgatjuk. Ez lett a Grooveshark.
Vigyázat! A cápa jön
Nem ez az egyetlen cloud alapú megoldás, hiszen mi is beszámoltunk már a Tunesbag-ről, a Lala-t nemrég az Apple felvásárolta , mejből valószínűleg az iTunes cloud alapú testvére fog megalakulni. Groovesharkra esett a választás, mert úgy tűnik ez felel meg legjobban a közép-európai embereknek.
Szörcs!
Grooveshark használata igen egyszerű, mintha lábaink előtt heverne az egész zenei világ, na jó, nem minden, de azért van választék. Rákereshetünk előadóra, zene címre és zenei albumra. A kapott listát még tovább szűkíthetjük a jobb-felső sarokban elhelyezkedő keresővel. Mint minden zenei lejátszónak, Groovesharknak is megvannak az alap funkciói: véletlenszerű lejátszás, számok ismétlése, előre/hátra 'tekerés', hangerő szabályzó. Listáinkat le is menthetjük, azt még nem fedeztem fel, hogy milyen lejátszóba lehet ismét feltölteni. Grooveshark egyik erősége az 'Népszerű listában' rejlik, amely a mindenki által halgatott zenéket állítja sorrendbe, így valóban láthatunk egy igazi topot.
Kicsit sok a kereső, de néha jól jön
A lejátszott zenéről kapunk több információt is. Zene szám megnevezése, előadó, album cím, hosszúsága, album képe (ha elérhető). A jelenleg lejátszott zenét megoszthatjuk a népszerű közösségi oldalakon, jelenleg: Facebook, Twitter, Stumbleupon (wiw-re még várni kell).
Bánt valakit ha Backstreet Boys-t hallgatok?
Zenéinket saját blogunkon is megjeleníthetjük RSS formájában. Aki akar, és eléggé elvetemült még fel is iratkozhat ezekre, láthatja 3 percenként, hogy mit hallgatunk, de senkinek sem ajánlom, hogy ezt a feedet automatikusan küldje identi.ca-ra vagy twitter-re. Én a saját Wordpress blogomon használom az RSS feedeket, bal oldali sávban szépen csücsülnek, és általában mindig a 2 nappal ezelőtti lejátszott zenéket mutatják.
Íme
Nem lenne tökéletes ha nem tudnánk barátokat bejelölni, majd zenei listánkat velük megosztani. A barátok jelölése egy stílusos rózsaszín szivecske jelzi, ami kicsit elgondolkodtatott, vajon aki Metallicat hallgat, annak is így jelenik meg, vagy inkább egy halál fej? Mindenestre barátaink kedvenc zenéi közé is kukkanthatunk, akár onnan is áthúzhatunk párat kedvenceink közé.
Zenét fel is lehet tölteni, viszont ha bárki feljelent minket, miszerint illegális zenét töltöttünk fel, akkor az a bizonyos szám lekerül, kapunk egy figyelmeztetést és többet nem tudunk zenét feltölteni. Zene vásárlásra is van lehetőség, egyszerű módon iTunes-hoz és Amazon-hoz vannak linkelve.
Kicsi vagy nagy?
Hol a fogás? Grooveshark használata ingyenes, viszont akkor van jobb oldalt egy reklám sáv, amely állandoan villog, nem igazán zavaró, főleg ha csak zenét hallgatunk, és az oldal rögzítve van Chromeban. Az ingyeneséggel annyi a gond, hogy csak maximum 200 számot jelölhetűnk be kedvencként. Pár hónap használat után még nem értem el ezt a határt. Természetesen senki sem állít meg bennünket, ha fizetni akarunk. Havonta 3$ és minden eltűnik, és jönnek az extrák.
Mintha cápát engednél lakásodba
Groove Desktop - zenéink máris az asztalon landolnak, operációs rendszertől függetlenül, hiszen Adobe Air alapú aplikáció, szóval sokat emészthet. Amint VIP tagságot kapunk, a cápa mindig minket fog figyelembe venni előszőr, mi kapjuk az újdonságokat, a friss szép témákat. Adnak mobil aplikációkat is, egyelőre Android és Blackberry (kivéve Storm) telefonokra (iPhone-ra is hamarosan).
Ha végignézünk a Grooveshark feature listáján, láthatjuk igen hosszú és összetett, viszont ezer szóval sem ér fel maga az élmény. A nap végén már csak annyi számít, hogy végre van egy olyan hely, ahol zenéink vannak, bárhonnan hallgathatjuk őket és ezt még a barátaink arcába is tunkolhatjuk.
U.I.: Nemsokára jelentkezünk egy kis finomsággal azon Ubuntu felhasználóknak akik rászoktak a Groovesharkra.
"Tárolj, szinkronizálj és ossz meg" hangzanak az Ubuntu One címszavai. Megjelenése óta, 2009 nyár eleje, igen nagy port kavart a szolgáltatás. Bemutatni nem szükséges, hiszen aki használ Ubuntut már bizonyára találkozott vele, az utolsó Ubuntu kiadásban alapból telepítve van.
